Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


idézetes

2010.03.10
 
Néha csak azért kell egyedül lennünk, hogy hiányozzon számunkra valaki, és ismét szerelmesek lehessünk belé.




Mások azt gondolják semmi bajom,
mert mindig mosolygok,
de sokszor egy mosoly álarca mögé kell bújnom,
hogy ne lássák azt hogy nekem valami nagyon fáj.
És hát néha, azt kell mondanom sajnos,
hogy egy mosoly mögött több fájdalom lehet,
mint egy olyan arcnál, aki épp zokog.
De ez az igazi próbatétel.
Mert sírni könnyű,
Az az igazán nehéz, ha úgy sírsz,
hogy más csak a mosolyt látja.



;Azt hiszem, minden ember életében van egy pont, amikor döntenie kell. Ha rosszul dönt, nincs visszaút.
Sokáig azt hittem, hogy másokat hibáztathatok azért, ami velem történt. A hibáktól azt mondják, hogy az ember jobbá válik. Ez talán igaz is. De minden hiba elvesz egy darabot az emberből. A hibákat nem lehet jóvá tenni. Örökké velünk maradnak, hogy emlékeztessenek a múltra.
Egy bocsánat, vagy egy elnézést jöhet szívből, de ez csupán szó. Azt hisszük, hogy ha megkapjuk, amire várunk, hogy ne haragudj, minden jobb lesz. De a szó nem fedi el a sebeket; Minden bocsánat egy újabb halál, amelyet a léleknek kell átélnie. Megbántottak. Százszor, talán ezerszer is.
De a legjobban az fájt, amikor bocsánatot kértek. Tudtam, hogy megölik vele a lelkemet. Nem a megbántás fájt, mert azt elfelejti az ember. Talán hónapok, vagy évek kellenek hozzá, vagy talán csak egy pillanat, de elfelejti. De a bocsánatkérés már azt jelenti, hogy ott, abban a pillanatban, amikor kimondta, vagy megtette, amit mondott, vagy amit tett, őszinte volt. Ott, abban a pillanatban tényleg úgy gondolta, vagy úgy érezte.
Ha tehetném, én is úgy élném az életem, hogy sose kelljen megbántanom mást. Mert bár feloldozást nyerhetünk azzal, hogy megbocsátanak, de azt a halott lélekdarabot már semmi nem támaszthatja fel. Senki nem érdemli meg, hogy megöljék a lelkét, hisz anélkül a szíve halott.
S szív nélkül, hogy éljük túl az életet?



A barátság azok közé az érzelmek közé tartozik,
amelyeket nem lehet szavakkal megfogalmazni. Számomra a barát olyan ember aki,
ha tudja, hogy fájni fog, akkor is megmondja az igazat. Akkor is, ha sejti,
hogy ezer darabra fog tépni a mondandója. Kimondja. Megvárja, amíg darabjaimra
hullok. Aztán újra összerak. Aki ha sírok addig marad velem, amíg nem nevetek a
saját magam szerencsétlenségén. A legszebb dolog a barátságban pont az a dolog,
ami leírhatatlan... Az, hogy van köztetek egy olyan kapocs, amit semmi sem
szakíthat meg. Sem az idő. Sem a halál. Az, hogy érzed, hogy veled van akkor
is, ha kilométerek választanak el titeket... Ha Rá gondolsz, érzed a
jelenlétét. Hallod, ahogy rajtad nevet. Látod, ahogy mosolyog. Érzed, ahogyan
átölel. Tudod, hogy veled van. Gondol rád. Számomra Te egy ilyen ember vagy…